Zeneszerkezetek hibái és azok javítása

A kis muzsikáló szerkezetek nagyban hasonlítanak az időmérésre szolgáló órák szerkezetéhez, ám van két lényeges különbség közöttük. Az első, hogy nem, vagy csak igen ritka esetben kell olyan precizitással működniük, mint az időmérő szerkezeteknek, hiszen elegendő, ha csak a dal lejátszásához szükséges pontosságot, ütemes működést tudják tartani, nem múlik működésükön semmilyen fontos dolog – mint az óráknál.

A másik lényeges tudnivaló, hogy a zenedobozok szerkezete, a rugók, az áttételek, a fogaskerekek nincsenek állandó használatnak kitéve, hiszen naponta, hetente, esetleg évente egyszer kétszer húzzuk fel őket, hallgatjuk meg zenéjüket – így a szerkezet jóval kevesebbet működik, mint az órák szerkezetei.

E két tényezőnek több következménye is van.

Egyrészt a zenedobozok szerkezetei (kivéve a különlegesen kivitelezett, szép és ez által igazán drága és zeneautomatákat) jóval egyszerűbb kivitelűek, mint az órák szerkezetei. Nem is készülnek mindig olyan nemes anyagból, mint azok, az egyszerűbb, olcsóbb anyagfelhasználás egyben az olcsósságot is lehetővé teszi.

Másrészt az általánosan elterjedt zenedobozok alkatrészei nagyjából az ébresztőórák, de még inkább a faliórák méreteihez közelítenek – nincsenek parányi foglalatok, miniatűr fogaskerekek, áttételek, a szerkezet is jobban áttekinthető.

S a leglényegesebb különbség a zeneautomaták és az órák működése között, hogy a zenedobozok szerkezete nem állandóan jár, mozog, ezek élettartama is hosszabb.

Bár… a ritkább használatnak vannak hátrányai is.

Szennyeződések

Ezek közül is az első, hogy ezek a szerkezetek sokkal jobban ki vannak téve a szennyeződésnek, mint óráink. Az órák szerkezete, doboza többnyire zárt, a súlyos faliórák kivételével nagyjából igyekszünk is tisztán tartani őket. A zenedobozok, muzsikáló szerkezetek azonban sok esetben hónapokig állnak egy helyben, a vitrinben, a szekrény tetején. Porosodnak, koszolódnak, a szerkezetükbe szinte szabadon jutnak be a szennyező anyagok. Ezek a finomabb csatlakozásoknál, a forgó alkatrészek csapágyainál felgyülemlenek, s a ritka megindítás során bizony komolyan felmarják a kis részeket.

Ugyanilyen gondot okoz az állás azoknál az alkatrészeknél, melyek olajozva vannak. Az órák esetében a kis tengelycsapokat, csatlakozásokat olajozni kell, a zenedobozok esetében a meghajtó rugó olajozása általános gyakorlat, á tengelyek, csapágyak olajozását csak komolyabb szerkezetnél végzi el a gyártó. Használaton kívül az olaj egy idő után besűrűsödik, és ha még a szennyeződés is beleragad, komolyan tudja akadályozni a szerkezet működését. A csapágyaknál a lassú de folyamatos kopások oka többnyire ez a jelenség, a rugók esetében pedig nem ritkán a rugó teljes „beállásához” vezet. S ilyenkor jön a rugó „halála”: a beszorult, a szennyeződéstől összeragadt rugó felhúzását erőlteti a tudatlan használó, ami a biztos rugótöréshez vezet.

Az alábbi képek egy olyan szerkezetet mutatnak, mely erősen elszennyeződött, s melynek rugóházában emiatt el is tört a rugó.